Több mint 430 millió éves skorpiókat azonosítottak tudósok, a Föld legöregebb ismert pókszabásújának fosszíliáira a Wisconsin államban található Waukesha lelőhely közelében bukkantak.
A fosszíliát még az 1980-as évek elején találták, de mivel a paleontológusok nem tudták, mivel van dolguk, a lelet a Wisconsini Egyetem Geológiai Múzeumába került.
Az Ohiói Otterbein Egyetem kutatócsoportja Andrew Wendruff vezetésével csak 2016-ban kezdte vizsgálni a múzeum gyűjteményét és fedezett fel két skorpióhoz hasonlító fosszíliát. Az állatok torán hét lemezt figyeltek meg. A fiatalabb skorpiófosszíliákon csak hat ilyen lemez van, a ma élőkén öt.
A tudósok megjegyezték, hogy az ősi állat belső anatómiája módfelett jól megőrződött, ami igen ritka ilyen korú fosszíliák tekintetében. Mikor is a két skorpiófosszília anatómiáját összehasonlították a mai skorpiókéval, meglepő hasonlóságokat találtak a keringési rendszerükben és a légzőszervekben. Ez azt mutatja, hogy a skorpiók belső anatómiájának némely részei nem sokat változtak az elmúlt mint 440 millió évben – írta Jason Dunlop, a berlini Természetrajzi Múzeum pókszabásúak osztályának kurátora a Science című folyóirat honlapján.
A tudósok a fosszíliák korát a lelőhelyen talált más állatok fosszíliáinak korrekten meghatározott kora alapján állapították meg.
A szakemberek a Scientific Report című akadémiai folyóiratban bemutatott tanulmányukban a korszerű fajt Parioscorpio venatornak (vadászó ősskorpiónak) nevezték el.
Azt a mesterek még állandóan nem tudják, hogy a P. venator a szárazföldön vagy vízben élt. 450 millió éve a Waukesha térség egy meleg, sekély óceán volt. A magas sótartalom és az alacsony oxigéntartalom folytán az ott élt állatok fosszíliái jól megőrződtek.
A pókszerűek az első állatok közt voltak, amelyek szárazföldivé váltak. A mesterek ellenben nem tudják, hogy egyetlen együttes ősük jött első alkalommal a földre, és később ágaztak különféle renddé, vagy egyes rendek külön-külön váltak szárazföldi élőlénnyé.
mti