A plen air festészet egyik európai és hazai úttörő festőjének, Szinyei Merse Pálnak (1845-1920) életművéből nyílik egy nyolcvan vázlatot, grafikát és festményt bemutató prezentáció Nyíregyházán.
A Kaposvár után a szabolcsi megyeszékhelyre érkezett, a Szinyei impressziói elnevezésű kiállítás november 24-ig érzékelhető a Jósa András Múzeumban. A bemutató a Nemzeti Galéria, tetejébe hazai köz- és magángyűjtemények anyagaiból állt össze – közölte Rémiás Tibor, a múzeum igazgatója a találkozót beharangozó sajtótájékoztatón.
Hangoztatta, hogy példaként a Forgószél, a Vadregényes táj és a Szinyei Merse László portréja című festmények alkotójának műveiből ilyen jellegű szelekció még nem volt megfigyelhető eddig Magyarországon. A szigorú biztonsági intézkedések mellett felszerelt anyagot múzeumi regisztrációval és időpontfoglalással tekintheti meg a nagyérdemű, óránként ötven látogatót tud ezt követően fogadni az intézmény.
Szinyei Merse Pál középnemesi családból származott, középiskolai tanulmányait Eperjesen és Nagyváradon csinálta, utóbbiban kezdett festeni tanulni. 1864-ben iratkozott be a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, ahol főként mitologikus, allegorikus műveket csinált, sokat foglalkozott a Faust-témával. 1868-ban az elsőrangú pedagógus és történelmi festő, Karl Piloty növendéke lett, az ő tanácsára, illetve a barbizoniak és Courbet hatására kezdett a szabadban festeni, ahol a napfény, az atmoszféra változásainak rögzítésével kísérletezett, és 1869-re eljutott a plein air festészethez.
A szabad levegőn megfigyelt fény- és színjelenségeket visszaadó festészeti irány magyar megteremtőjének tartott Szinyei Merse Pálról szólva Szinyei Merse Anna művészettörténész hangoztatta: a festő életútjába a legkorábbi és legkésőbbi képeinek segédkezésével nyerhetnek bepillantást a kíváncsiskodók. Megfigyelhető lesz példának okáért a közismert, az 1873-ban festett Majális című képének vázlata, ami jó kulcsot ad a nézőnek ahhoz, hogy Szinyei miből „hozta létre” a nagyképet.
A meg nem valósult nagy festmények tekintetében szomorú, hogy a kisebb vázlatait nem festette készre, ami nem véletlen, merthogy ez tulajdonképpen a Majálisra kapott negatív kritikákra adott válasza volt a festőnek – mondta a művészettörténész. Hangoztatta még, Szinyei nem festőcsoportokkal körülvéve vagy barátokkal dolgozott, hanem önmagában, ami akkortájt nagy szakmai bátorságra vallott, sőt, Ausztriában és Németországban sem voltak a hozzá hasonló technikával festő művészek.
A nyíregyházi expo első termében sok kisebb képet és vázlatot, a második, harmadik és negyedik ugyanakkor teremben már a nagyobb méretű, „második korszakbeli” tájképeket és festményeket tekinthet meg a nézőközönség – tette hozzá a művészettörténész.
A sajtótájékoztatón Ulrich Attila alpolgármester hangoztatta, előző évben Munkácsy Mihály, idén ugyanakkor Szinyei Merse Pál festményeit tekintheti meg a nyíregyházi nézők. A Munkácsy-tárlatnak is hála előző évben a múzeum csaknem 60 ezer látogatót fogadott, amire nem volt példa a közgyűjtemény százötven éves történetében – tette hozzá.
mti