Átadták a Hortobágyi Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Rétközi-tó vizes élőhelyeinek rehabilitációját célzó, csaknem 1,7 milliárd forint értékű projektet Kisvárdán, ahol az agrárminiszter közzétette, hogy a nemzeti parkok új övezeti besorolását elsőként Magyarország legrégebbi nemzeti parkjában, az 1973-ben létrehozott Hortobágyi Nemzeti Parkban alkalmazták.
Nagy István azt mondta el, hogy az idén júniusban hatályba lépett új rendszer három eltérő – természeti, természetkímélő hasznosítási és szolgáltató – övezetbe sorolja a nemzeti parkokat. A Hortobágyi Nemzeti Park több mint 80 ezer hektáros területéből csaknem 9200 hektár került a természeti, csaknem 70 ezer hektár a természetkímélő hasznosítás és csaknem 900 hektár a szolgáltató övezetbe.
A rétközi fejlesztést a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban elnyert, száz százalékban vissza nem térítendő pályázati forrásból finanszírozták. A vízpótlási rendszer fejlesztése révén több mint harminc százalékkal növekedett az öntözött területek nagysága a Rétközben – hangzott el a találkozón.
Nagy István ismertette, a természeti övezetbe a háborítatlan természeti területek tartoznak, amelyeknél a kezelők csak a természetvédelmi célokat szolgáló beavatkozásokat látnak el, példaként a vadgazdálkodást, az invazív növények elleni védekezést vagy az illegális hulladék felszámolását. A természetkímélő hasznosítási övezetben a térben és időben együttesen vagy egymás mellett van jelen a természetvédelmi kezelés és a természetkímélő hasznosítás, az övezeten belül elsődleges cél ezek összhangjának biztosítása – ismertette a tárcavezető.
A harmadik, szolgáltató övezetbe a nemzeti parkon belül elhelyezkedő integrált, a rendszeres emberi jelenléttel járó területek tartoznak. Ide várják mindenekelőtt azokat a érdeklődőket, akik itthon biztonságosan, a hazait választva óhajtanának aktívan feltöltődni – nyilatkozott a miniszter.
A tárcavezető a nemzeti park övezeti besorolása mellett újabb kimagasló előre lépésnek nevezte azt a napokban megjelent rendeletet, amely a nemzeti parkot körülölelő védőövezet kijelöléséről ellátott.
Ez a lépés ugyancsak a természetvédelmi célok megvalósítását támogatja eredményesen, a Hortobágyi Nemzeti Park után a többi nemzeti parkban is elindul ez a folyamat – nyomatékosította Nagy István.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és az Alkossunk Települést Alapítvány konzorciumában, európai uniós patronálás segédkezésével megvalósult rétközi fejlesztésről szólva Török László, az alapítvány kurátora kijelentette, a vízhiány és az aszály folytán a Kisvárda mellett fekvő Rétközi-tó 2014-re teljesen kiszáradt, a csökkenő talajvízszint és a térség belvízrendszerének minimális vízmozgása az egész rétközi ökoszisztémát veszélyeztette.
A pályázati forrásból elvégezték a térségből származó csatornák kotrását, töltéseket, átereszeket és zsilipeket építettek, három vízkárelhárítási-helyszínt hoztak létre, azonfelül több mint hat kilométer hosszban bővítették a belvízi csatornák szelvényeit. A vízpótlási rendszer fejlesztése révén több mint harminc százalékkal növekedett az öntözött területek nagysága a Rétközben.
Az átadáson részt vett Seszták Miklós kormánybiztos, a térség országgyűlési küldötte és Kovács Zita, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója is.
mti