Már félórányi irányított nevetés felér egy könnyed testmozgással és rendbe hozza a közérzetet egy tudományos felmérés alapján.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a nevető jóga pszichés és élettani hatásait vizsgálták. Szabó Attila, Berkes Tímea, Ihász Ferenc és Köteles Ferenc cikke a kutatás eredményeiről a Baltic Journal of Sport and Health Sciences folyóiratban jelent meg – közölte az egyetem a sajtó képviselőivel.
Az őszinte, természetes nevetésről régóta tudjuk, hogy nagy funkciója van a lelki egészség megőrzésében, csökkenti a stresszt és pozitív változásokat idéz elő a szervezetünkben is. Arról ellenben alig mond valamit a tudomány, hogy az irányított, öngerjesztett nevetés is képes-e előidézni ezeket a pozitív hatásokat. Mindazonáltal maga az elképzelés már a 90-es években megszületett, és mára hahota jóga vagy más néven nevető jóga formájában a Földön mindenfelé elterjedt.
A módszer érdemben azt jelenti, hogy a résztvevők kacagást kiváltó gyakorlatokat vegyítenek a jógából ismert légzőgyakorlatokkal. Nagy pozitív tulajdonsága, hogy az öngerjesztett nevetés kényelmesen átfordul valódi kacagásba, főleg, ha társaságban művelik.
Szabó Attila, az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet nevelője és munkatársai így két kísérletben mérték fel a hahota jóga egészségre és pszichés jóllétre gyakorolt hatásait.
Az első vizsgálatban a tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy a nevetés puszta vizuális élménye is képes-e a pozitív érzelmek kiváltására. Hogy ezt megtudják, 13 egyetemi hallgató részére levetítettek egy 25 perces, hahota jógaórát bemutató videót. A kísérletben a mesterek pulzusmérő öv támogatásával megfigyelték a tesztalanyok szívritmusát, érzelmi állapotukat ugyanakkor kérdőíves eljárással mérték fel.
Az eredményekből megállapították, hogy a hahota jóga puszta nézése is jótékonyan hat a lelki állapotra, míg figyelemreméltó szív- és légzőrendszeri reakciót vált ki. A kisfilmek nézése közben a résztvevők annyi energiát használtak fel, ami megfelel egy enyhe fizikai testmozgásnak, és nagyjából a hetente 1-3 alkalommal sportoló emberekre sajátos.
A második kísérletben egy valós, budapesti jógakurzus résztvevői körében vizsgálták, hogy mit tud a mosoly ereje. A hahota jógán huszonöt 60 év körüli nő volt ott, akiknél ugyancsak elvégezték az előző kísérletben is használt méréseket. Az eredmények igazolták, hogy mindössze egy foglalkozás segítette a hangulatot és csökkentette a negatív érzelmek megjelenését. A jókedv kedvezően hatott az egészségre is: a tesztalanyok többségénél növekedett az elégetett kalóriamennyiség és a pulzusszám is. Más fizikai tevékenységekkel összehasonlítva, a jógázók valamivel kevesebb energiát égettek el, mint ugyanennyi idő alatt biciklizéssel, de többet, akárcsak főzéssel.
A két vizsgálatot összegezve a tudósok úgy látják, hogy habár a hahota jóga önmagában nem elegendő mozgásforma az egészséges életmód fenntartásához, jó néhány pozitív pszichés és fiziológiai pozitív tulajdonsága okán biztonságos, kellemes fizikai aktivitást és kikapcsolódást jelent az ötven év feletti nők részére.
mti