Kutatásra és fejlesztésre vonatkozó együttműködési megállapodást írt alá a Honda és a Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA). Az együttes munka célja, hogy olyan „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” szülessen, ami képes elektromossággal ellátni az emberi tartózkodásra szánt tereket, sőt még a holdjáró közlekedési eszközöket. A szerződés értelmében a JAXA megbízza a Hondát, hogy vezesse az első tanulmányok kidolgozását, ezután a 2023-as japán kereskedelmi év végére, azaz 2024. március 31-ig dolgozzon ki egy kísérletezésre alkalmas, úgynevezett vágódeszkamodellt.
A körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer egy – nagy nyomáskülönbséget kihasználó – elektrolizáló berendezésre, ráadásul egy üzemanyagcellára épül, feladata, hogy szüntelen oxigén-, hidrogén- és áramellátást biztosítson napenergia és víz felhasználásával. Miután a JAXA és Honda vezetői 2020 novemberében első alkalommal írtak alá együttműködési szerződést, a Honda megkezdte az továbbfejlesztett, Holdon is alkalmazható eszközzel kapcsolatos kutatásokat. A korszerű kutatási és fejlesztési megállapodás ismételten figyelemre méltó lépés a Hondának.
A Honda körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszeréről többnyire
Az Egyesült Államok által vezetett Artemis űrkutatási programban Japán is részt vesz. Az indítvány fő célkitűzése, hogy a 2020-as évek második felében emberek végezhessenek vizsgálatokat a Hold felszínén. Ehhez meg kell oldani 1.) a holdjárók mozgatásához létfontosságú áram előállítását, 2.) és ahhoz is elektromosság szükségeltetik, hogy a holdjárók kabinját emberi tartózkodásra alkalmassá tegyék.
A Hold-felszín legkevésbé napsütötte részein 14 naponta váltja egymást a nappal és az éjszaka. Mikor is süt a nap, napelemek segédkezésével megoldható az elektromosság előállítása, a sötét időszakokban azonban másként kell biztosítani az áramellátást. Akkumulátorokban tárolható lenne a napenergia, ez viszont nem jöhet szóba, mivel a telepek átszállítása a Holdra meglehetősen energiaigényes és drága.
A problémát a Honda révén alkotott „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” orvosolhatja, amire azért esett a választás, mert kisebb és könnyebb, mint az aksik.
Hogyan funkcionál és mit tud a „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer”?
A „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” a Honda révén alkotott, nagy nyomáskülönbséget kihasználó elektrolizáló berendezésre, valamint a hozzá kapcsolódó üzemanyagcellára épül. A rendszer roppant praktikus, hiszen a nappali időszakokban – napenergia hozzájárulásával – oxigénre és hidrogénre bontja a vizet, éjszaka mindazonáltal megfordítja a folyamatot, azaz elektrolízis zajlik. Ez azt jelenti, hogy a tartályokban tárolt oxigén és hidrogén vízzé áll össze, s közben elektromosság keletkezik, melyet az űrben élő emberek hasznosíthatnak.
A nagy nyomáskülönbséget kihasználó vízbontó a Honda saját fejlesztése, legfőbb pozitív tulajdonsága, hogy kompakt, mivel – a tradícióknak megfelelő berendezésekkel szemben – nem elengedhetetlen kompresszor a hidrogén sűrítéséhez. Mindemellett a „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” nagyobb fajlagos energiával (egységnyi tömegre jutó energia) büszkélkedhet az akkumulátoroknál, így kisebb tömegből kinyerhető ugyanannyi energia. E két tulajdonságnak hála nagymértékben csökkenthető a szállító űrhajó terhelése, ami az egyik hatalmas kihívás az efféle utak alatt.
A Honda mérnökei évek óta dolgoznak hidrogénalapú technológiákon. Erről tanúskodik, hogy a Föld első vállalataként kezdte meg az üzemanyagcellás járművek lízingalapú értékesítését 2002-ben, sőt jó pár esztendeje zajlik a nagy nyomáskülönbséget kihasználó, nagy tudású elektrolizáló állomások tervezése és üzembehelyezése is. A JAXA-val szövetségben végzett munka esetén a Hondának lehetősége nyílik felhasználni azt a lenyűgöző mennyiségű tapasztalatot, melyet a hidrogéntechnológia kapcsán szerzett.
A körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszerben rejlő újabb esélyek
A Honda révén alkotott „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” nemcsak elektromos áram előállítására alkalmas, hanem oxigén és hidrogén termelésére is, egészen addig, amíg rendelkezésére áll víz és napenergia. Az oxigén a Holdra utazó az űrhajósok légzéséhez, a hidrogén a szállító űrhajó mozgatásához. Ez száll le a Holdra és ez is száll fel onnan.
Mindemellett a rendszer földi helyzetekben is alkalmazható, mivelhogy napenergia és víz felhasználásával, karbonsemleges erőműként fejleszt áramot. A Honda most a rendszer űrbe szánt változatán dolgozik, a földi kivitelt a Hold-küldetés alatt szerzett ismeretek birtokában készülnek megalkotni, s nagy funkciója lesz abban, hogy a cég 2050-re elérje karbonsemlegességre vonatkozó célkitűzéseit.