Fotókiállítással emlékeznek meg Kertész Imre Nobel-díjas magyar író születésének 90. évfordulójáról Szabadkán – közölte a Kertész Imre Intézet sajtótájékoztatóján.
Az információ alapján a prezentáció az író tanulóéveit (1934-1955), azonkívül Kertész Imre első feleségének, Vas Albinának (1920-1995) megrendítő sorsát szemlélteti. A fotótárlat október 17-től november 11-ig lesz érzékelhető a Szabadkai Mai Galériában.
A prezentáció anyagának döntő többségét első alkalommal láthatja a nagyközönség. A tárlatot a Kertész Imre Intézet igazgatója, Hafner Zoltán nyitja meg, ezután a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban Lukács Sándor színművész tolmácsolásában a Kaddis a meg nem született gyermekért című regény adaptációja elevenedik meg.
Kertész Imre és Vas Albina 1953. szeptember 14-én ismerkedtek meg egy kávéház teraszán. Kertész Imre akkor huszonnégy éves, katonai szolgálatát töltő fiatalember volt, a 33 éves Vas Albina ugyanakkor két hete szabadult a kistarcsai internálótáborból – idézi fel a közlemény.
Vas Albina szabadkai zsidó családban született 1920. június 10-én. Édesapja vezető beosztású banktisztviselő volt, akit a Délvidék visszacsatolása (1941) után elbocsátottak állásából és 1943-ban, ötvenkilenc évesen meghalt. Édesanyját Auschwitzban gyilkolták meg, húga ugyancsak 1945-ban halt meg, tisztázatlan események következtében. Utóbb a család egész vagyonát elkobozták.
Albinának még a szabadkai gyűjtőtáborban sikerült egy német tisztet megvesztegetnie, aki kimentette és magával vitte Budapestre. Budapesten a Gestapo többször is kihallgatta, ezt követően nyolcheti fogva tartása esetén biztos, hogy meg kínozta. Albinának tisztázatlan helyzetek közt sikerült megszöknie, és az utcán megismerkedett egy arra járó idegennel, Strobl Ferenccel, aki magához vette, bújtatta és hamis papírokat szerzett neki.
A háborút követően összeházasodtak: Strobl Ferenc a MÁV egyik főtisztviselőjeként dolgozott egészen 1949-ig, mikor is váratlanul letartóztatták. A vád alapján főnöke megbízásából valutaüzérkedésben volt ott. A koncepciós eljárás egész sajtónyilvánosságot kapott, az akkor harminc esztendős Strobl Ferencet mindazonáltal a börtönbüntetés mellett egész vagyonelkobzás is sújtotta.
Albina a nagypolgárinak számító belvárosi lakóhelyből egy apró garzonba költözött és pincérnőként kezdett el dolgozni, ezt követően teherautósofőrként folytatta tevékenységét egészen 1951-ig. Férjétől elvált, munkahelyeket váltva megint felszolgáló lett. 1952 őszén egy utólag nehezen rekonstruálható ügy okán újabb kirakatper áldozata lett, már gyanúsítottként, többévi börtönítéletre számítva.
Albina vádemelés és ítélethozatal nélkül töltött egy évet vizsgálati fogságban és Kistarcsán. Elkobzott, mindössze 28 négyzetméteres lakóhelyét 1954 tavaszán sikerült visszakapnia. Kertész Imrével ekkortól kezdve 1991-ig, az író édesanyjának haláláig a Török utcában lakott, szegényes stádiumok közt.
Kertész Imre ezalatt lemondva a biztos egzisztenciáról, egyre szisztematikusabban kezdett el dolgozni: első regénye (amely csak a befejezése után kapta a Sorstalanság címet) tizenhárom évnyi, kudarcokkal teli munka eredménye. A regény nem készülhetett volna el Albina áldozatvállalása nélkül. Ismerősei jókedvű, szabadszájú nőként emlékeznek rá, aki sosem volt hajlandó félni a kádári világ alatt.
Kertész Imre kétszer is tervezte, de végül ennek ellenére nem tudta megírni Albina történetét. “Nem az élete volt nagyszerű: ő maga volt nagy lélek. Az én munkám az ő emlékműve is” – idézte fel meg róla.
A kiállítást a Kertész Imre Intézet segíti – olvasható a közleményben.
mti