Inváziós fajok ellen védekeznek a Pilisi Parkerdőben

Inváziós fajok ellen védekeznek a Pilisi Parkerdőben

Erdészek és természetvédők szövetségben lépnek fel a Pilisi Parkerdő természetes élőhelyeit veszélyeztető inváziós fajok ellen: a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti és Visegrádi Erdészetének mesterei a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorítására koncentrálnak.

Az erdők szélét ellepő japánkeserűfű és a selyemkóró egyedeit visszavágásuk mellett a növény tövébe adott injekciós kezeléssel és levélen keresztül felszívódó vegyszerekkel igyekeznek visszaszorítani Pilismarót és Visegrád térségében – közölte a Pilisi Parkerdő Zrt. sajtótájékoztatóján.

Az erdőgazdaság információja alapján az utóbbi időben nemcsak olyan fás szárú özönfajok élnek az erdőkben, mint a bálványfa – amit tévesen ecetfának szoktak nevezni –, emellett a zöld juhar, hanem a kertekből kivadulva, vagy zöld hulladékkal kijutva lágyszárú invazív fajok is megjelentek a természetvédelmi területeken.

A japánkeserűfű nagyon szélsebesen növekszik, egy év alatt 2-4 méteres hajtásokat hoz és hasonlóan sebesen terjeszkedik. Gyökereiből az anyanövénytől akár 10-20 méterre is nőnek hajtások, míg már egy centiméteres gyökér- vagy szárdarabja is képes új növénykolóniát létrehozni.

Az Észak-Amerikából származó selyemkórót már az 1600-as években betelepítettek Európába, a Dunakanyar védett erdeiben csak az utóbbi években jelent meg. Magról és sarjadzással is jól szaporodik, közben olyan anyagot juttat a talajba, mely meggátolja a többi növény csírázását.

Az erdészek és természetvédők célja az invazív fajok terjedési ütemének lassítása. A munkában a lakosság és az erdőjárók segítségét is kérik, merthogy ha a kertekből, vagy az erdőbe illegálisan kihordott zöld hulladékból állandó az özönfajok utánpótlása, akkor megközelítően képtelenség az ellenük való védekezés.

A Pilisi Parkerdő az állam egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom megyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, mindemellett a Csepeli-síkság területén. A társaság kezelésében található erdőket minden évben csaknem húszmilliónyian látogatják.

mti