Január elejétől egy éven át a luxembourgi Esch-sur-Alzette, a litvániai Kaunas, ezenfelül a vajdasági Újvidék viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet – közölte az Európai Bizottság.
Az uniós bizottsági tájékoztatás alapján Újvidék Szerbia első európai kulturális fővárosa. Kulturális programjának célja a település és a régió lakóinak jobb összekapcsolása az Európai Unióval, amellett a nyugat-balkáni térség többi részével.
A település programja több mint 1500 kulturális eseményt foglal magában, amelyek olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a migráció, a béke, a multikulturalizmus, tetejébe a nők funkciója a művészetben.
Kaunas a főváros, Vilnius után a második település Litvániában, amely az Európa Kulturális Fővárosa címet viselheti. Programja több mint 600 művészeti indítványt és csaknem ezer kulturális eseményt foglal magában, amelyeken legkevesebb négyezer alkotó és több mint 250 előadóművész vesz részt.
Luxemburg második leghatalmasabb települése, Esch-sur-Alzette azt követően lett Európa Kulturális Fővárosa, hogy az állam fővárosa 1995-ben és 2007-ben is viselte a címet. A település programjában azt ajánlja, hogy lakóival és látogatóival együttesen vitassák meg a jelen fontosabb társadalmi kérdéseit, mint az identitást a digitális korban, a fenntartható fejlődést vagy Európa perspektíváit – olvasható a közleményben.
Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A településeket kulturális programpályázat alapján választják ki.
Az előző években 2019-ben az olaszországi Matera és a bulgáriai Plovdiv, 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021-ben mindazonáltal a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina voltak Európa kulturális fővárosai.
Magyar település – Pécs – eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. Magyarország legközelebb 2023-ban Nagy-Britanniával együtt adja ezután Európa kulturális fővárosait. A címet 2023-ban Veszprém viselheti ezt követően.
mti