Hivatalosan is megnyílt a világ leghosszabb és legmélyebben futó, 57 kilométeres vasúti alagútja Svájcban az Alpokban: a csaknem 11 milliárd eurót (3450 milliárd forint) magába foglaló építési munkálatok mintegy két évtizedig tartottak és kilenc ember halálát okozták.
Svájc közleménye alapján az Alpoktól északi irányba és délre elterülő ipari központokat és településeket összekötő Gotthard-alagút forradalmasítani fogja az áruszállítást. Az alagút északi bejáratánál, Erstfeldben tartott beszédében Johann Schneider-Ammann svájci államfő azt mondta, hogy a projekt „hatalmas lépés Svájc, de éppúgy a szomszédos országok és a kontinens egésze részére”.
Az alagúton elsőként áthaladó két vonat ezer utasát sorsolással választották ki a svájciak közül, ezzel a szimbolikus gesztussal köszönte meg a svájci kormány és a vasúttársaság (SBB) a lakosságnak, hogy adójával és népszavazási döntésével lehetővé tette a gigantikus beruházást.
A frissen felavatott alagút a Japánban fel fedezhető, 53,9 kilométer hosszú Szeikant fosztotta meg a világ leghosszabb alagútjának címétől és harmadik helyre szorította vissza az Anglia és Franciaország közt, a La Manche csatorna alatt futó, 50,5 kilométer hosszú Csalagutat.
A Gotthard-alagút egyes részei 2,3 kilométeres mélységben futnak, ahol a hőmérséklet néha a 46° Celsiust is eléri. A mérnököknek 73 eltérő, köztük gránitkeménységű és cukorpuhaságú kőzeten kellett keresztülásniuk magukat. A munkálatok idején több mint 28 millió tonnányi kőzetet ástak ki, amelyet aztán összezúztak és felhasználtak az alagút megépítéséhez elengedhetetlen betonhoz.
Az alagút decembertől fog teljes gőzzel üzemelni, kerek egy órával csökkentve a Zürich és Milánó közötti utazási időt, amely ezáltal mindössze két óra és negyven perc lesz. Naponta nagyjából 260 teher- és 65 személyvonat fog áthaladni rajta, 17 perc alatt megtéve az 57 kilométeres távot.
mti