Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Magyarország, Bosznia-Hercegovina, Olaszország, Szlovákia és Románia szövetségben kérte a lipicai lovak tenyésztésének felvételét az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
A végleges döntést a listára vételről az UNESCO Világörökség Bizottsága éves kongresszusán, 2021 decemberében hozza meg – közölte a szlovén kormány, amely a nyolc állam nevében a héten nyújtotta be a pályázatot az UNESCO párizsi titkárságán.
A lipicai lovak szokásoknak megfelelő tenyésztése Baranyában, Szlavóniában és Szerémségben része a horvát kulturális örökségnek, és 2017 elején bekerült a Horvát Köztársaság Kulturális Javak Nyilvántartásába is – olvasható a horvát kulturális minisztérium közleményében.
Hozzátették: az internacionális indítvány az együttes UNESCO-jelölési lehetőségről 2017 végén indult, horvátországi lebonyolítója a kulturális minisztérium volt.
Szlovénia még 2015-ben jelezte, hogy a Lipicai Méntelep (Kobilarna Lipica) pályázni fog a világörökségi státuszra, ezt követően 2019 májusában Szlovénia és Ausztria együttes indítványról állapodott meg.
A lipicai ménest 1580-ban alapították, az korábbi Habsburg Birodalom területén II. Károly főherceg a Trieszt közelében fedezhető fel Lipiken, a mai szlovéniai Lipicán valósított meg tenyésztő telepet.
A nemes fehér lovak világhírüket annak köszönhetik, hogy a Habsburg császári udvarban nagy számban alkalmazták őket.
A lipicai lovakat Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Magyarországon, Szlovákiában, Olaszországban és Romániában is tenyésztik.
mti