Magyar házat és tiszteletbeli konzulátust avatott a horvátországi Fiuméban (Rijeka) Szijjártó Péter, aki jelezte: a térségben élő csaknem félezer magyar, az odalátogató nagy számú magyar turista, azonfelül a hazai termelőipar részére kiemelten releváns kikötő volt az indoka a képviselet újranyitásának.
A külgazdasági és külügyminiszter visszaidézte, hogy a horvát és a magyar nemzet közt fölöttébb hosszú múltra visszatekintő együttes örökség, 800 esztendős barátság van, és a kölcsönös tiszteletre építve a következő években tovább kívánják fejleszteni a kapcsolatokat.
Horvátország a második legjelentősebb befektetési helye a magyar cégeknek, és a két állam kereskedelmi kapcsolatai – a világjárvány dacára – múlt évben októberig meghaladták a kétmilliárd eurót – ismertette Szijjártó Péter.
Sikertörténetnek nevezte, hogy a Fiuméhoz közeli Krk-szigeten az év elején megkezdte üzemelését a cseppfolyós gáz fogadására alkalmas kikötői terminál, amerre magyar megrendelésre érkezett az első szállítmány. Amerikai forrásból 90 millió köbméternek legelőnyösebb mennyiségű cseppfolyósított gáz érkezett, és abban is ez volt az első alkalom, hogy „egy nem orosz szereplővel kötött hosszú távú megállapodás alapján vásárolt Magyarország ebből az energiahordozóból”.
Szijjártó Péter szintén sikeresnek értékelte az egymás nemzeti közösségeihez való viszonyt is, mert míg a nemzeti kisebbségek kérdése Európában nagyszámú esetben konfliktusforrás, addig Magyarországon nagyra becsülik a horvát közösséget, és Horvátországban is nagyra becsülik a magyarokat.
„Mindent összevetve lesz ez a következő években is, kölcsönösen biztosítjuk egymás nemzeti közösségeinek az őket megillető jogokat” – tette hozzá.
A horvátországi magyar közösség elemei közül csaknem ötszázan élnek Fiuméban és környékén, ők most új székházat és olyan központot kaptak, ahol leginkább be tudjuk mutatni identitásunkat és kultúránkat. A magyar kormány és a Rijekai Egyetem közt megkötött megállapodás értelmében szeptembertől Fiuméban „széles körben tanítják a magyar nyelvet és a magyar kultúra ismeretét” – jelezte a magyar külügyi tárca vezetője.
A konzulátus újranyitásának másik meghatározó indokaként említette, hogy a Horvátországba utazó magyar turisták egyik leginkább közkedvelt célpontja ez a térség, 2019-ben minden harmadik Horvátországba vendég magyar turista, vagyis 200 ezer látogató 900 ezer éjszakát töltött ebben a megyében. Az ő konzuli ügyeikben helyben és szélsebesen tud intézkedni a korszerű képviselet.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy Fiume a Magyarországhoz földrajzilag legközelebb eső tengeri kijárat, és az exportorientált magyar gazdaság termékeit távoli célpontokra alapvetően tengeren szállítják.
A fiumei kikötőt legtöbbet használó országok közt a harmadikak vagyunk, de a határon túli üzemek közül a kikötő legnagyobb szállítója a magyarországi Dunaferr, amely termékeinek nagy részét itt hajózza be és ki – mondta.
A magyar külpolitika irányítója megjegyezte: a koronavírus-járvány ugyan még itt van, és „sajnos lassabban szállítják az oltóanyagot az Európai Unióban, mint miképpen azt elvárnánk és amiképpen azt ígérték”, de mindemellett a diplomáciának, az országok közti kapcsolatoknak működnie kell. Erre példa az újabb magyar képviselet megnyitása.
A Frano Matusic, a horvát Kül- és Európa-ügyi Minisztérium államtitkára, ezenfelül Zoran Vukic, az újonnan kinevezett tiszteletbeli magyar konzul, tetejébe Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke és parlamenti követe jelenlétében tartott avatáson Szijjártó Péter felelevenítette azt is, hogy Magyarország a közelmúltbeli horvátországi földrengés károsultjainak megsegítésére a Mol jóvoltából 50 lakókonténert biztosított a leginkább sújtott Petrinján.
„Az elkövetkezendő időszakokban is azon leszünk, hogy Horvátországot segítsük ebben a nehéz helyzetben” – fűzte hozzá.
mti