Erzsébet királyné 150 évvel ezelőtti koronázására és a kiegyezésre emlékező kiállítással nyílt meg a Gizella-napok rendezvénysorozata csütörtökön a veszprémi érseki palotában.
Megnyitóbeszédében Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Mindszenty Alapítvány elnöke, Erzsébet királyné ükunokája azt mondta: Erzsébetet „a haza megmentőjének, gondoskodó nagyasszonyának nevezték”. Kiemelte, hogy a császárné magyarok iránti rokonszenve és érdeklődése 1864-ben élénkült fel, mikor Ferenczy Ida személyében magyar felolvasónője lett. A fiatal nő elkötelezettsége és tisztelete Andrássy és Deák iránt terjedelmes hatással volt Erzsébetre is – tette hozzá.
Habsburg-Lotharingiai Mihály rámutatott: az Erzsébet királynét övező tisztelet forrása abból eredt, hogy a kiegyezés létrejöttét tekintélyes mértékben az ő személyének köszönhetjük. Az 1867-es kiegyezésen egy olyan új alkotmányos államrend alakult ki, ahol azt a Ferenc Józsefet emelték törvényes uralkodóvá, akinek nevéhez a szabadságharc véres megtorlása fűződött. Szerinte a dualizmus egész korszakán végigvonuló dilemmát, vagyis azt, miként lehetett a nemzet ugyanabban az időben királyhű úgy, hogy nem tagadta meg az 1848-as eszméket sem, „a királyné bájos alakja oldotta fel”. Közölte még, hogy az 1967-es koronázás után Erzsébet királyné kezdeményezésére ajánlotta fel az uralkodó a koronázási ajándékot, összesen 100 ezer forintot a szabadságharc honvédjeinek özvegyei, árvái és a rokkantak részére.
A tradíciók megélésének fontosságáról beszélt köszöntőjében Porga Gyula veszprémi polgármester. Nyomatékosította: Veszprém múltjában olyan kincsek vannak, amelyeket kardinális, hogy megmutassunk a jelen embereinek, és az is küldetésünk, hogy a történelmi falak közt gazdag kulturális életet éljünk, hozzátegyünk valamit elődeink örökségéhez. Erről szólnak a 27. alkalommal megszervezett Gizella Napok is – mondta.
A megnyitón Márfi Gyula veszprémi érsek a koronázási tradíciókat elevenítette fel, hozzátéve, hogy Erzsébet királynét 150 évvel ezelőtt Ranolder János veszprémi püspök koronázta meg. A köszöntők után Szelke László történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa az 1848/49-es szabadságharctól az első világháborúig tartó időszak bel- és külpolitikájáról tartott előadást.
A kiállítással tíznapos rendezvénysorozat kezdődött meg Veszprémben. A Gizella-napokon pénteken Szent Margit-szobrot avatnak, a Hangvillában szombaton a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, ezt követően másnap a Muzsikás Együttes és Fülei Balázs zongoraművész lép színpadra, a május 13-ai ünnepség után Lajkó Félix és a Cimbaliband is koncertet ad a várszínpadon. Ezek mellett filmvetítések, kiállítások, családi- és gyermekprogramok, kirakodóvásár és újabb koncertek is színesítik a programsorozatot.
mti