A hortobágyi pásztorok tradicionális tudása, Méhkerék román néptánchagyományai, emellett az úrihímzés hagyománya és mai hímzőműhelyekben való továbbélése is felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére – közölte a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum a sajtó képviselőivel.
A Hortobágy pásztorközösségei csaknem kétszáz pásztordinasztia emlékeit, hagyományait örökölték és hordozzák mindennapi munkájuk esetén, ezt az élő örökséget adják tovább a fiatalabb generációknak. A pásztorok szerteágazó tudása kiterjed például az állatok terelésére, őrzésére, számbavételére, ismerik az égboltot, a csillagokat, a természetben látható növényfajták testhezálló használatát, a heterogén gyógymódokat. Nagy szakértelmet igényel az eltérő tejtermékek elkészítése, az állatok fejése, az oltó szakszerű használata – írják, kiemelve jellegzetes viseletüket, történeteiket, pásztortáncaikat és dalaikat is.
A méhkeréki román néptánchagyományokról szólva emlékeztetnek arra, hogy Méhkerék község Magyarország egyetlen olyan helysége, ahol a román nemzetiségi tradíciókat ápoló lakosság ma is többséget alkot. A méhkeréki identitás magját a román nyelv, az ortodox vallás és a helyi román néptánchagyomány jelenti. A tánchagyomány megőrzésének letéteményesei az olyan helyi szervezetek, mint a méhkeréki Nyisztor György Hagyományőrző Néptánc Együttes és a Méhkerék Hagyományaiért és Kultúrájáért Egyesület. A román tánckultúra legnyugatibb ágához, a bihari táncdialektushoz sorolt méhkeréki táncokat az átörökítésnek, a helyi táncalkalmaknak és az iskolai néptáncoktatásnak hála ma is minden generáció ismeri és gyakorolja – hangsúlyozzák a közleményben.
Az úrihímzés a 16. század derekán kialakult elsőrangú magyar hímzőstílus. Jellegzetességei a sajátos öltéstechnika, a finom alapanyag, hímzőfonál, a nyugati és keleti hatásokat magába foglaló összetett mintakincs. Nemesi, főúri udvarházak ünnepi textíliái és egyházi, jellemzően a református egyház liturgikus textiljei készültek ezzel a technikával – írják, hozzátéve, hogy az úrihímzés a 2. világháborút követően, a népművészet feldolgozására irányuló nem profi népművészeti-szakköri mozgalom alatt értékelődött fel. Ebben az időszakban az úrihímzés hagyományát a Tállyai Díszítőművészeti Szakkör elevenítette fel. Attól fogva jó néhány hímzőkör, iparművészeti tárgyalkotó élteti az úrihímzés hagyományát.
Az információ alapján a nemzeti jegyzék új elemeit a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. épületében hirdették ki. A találkozón a kultúráért felelős miniszter által jegyzett kihirdető oklevelet Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár nyújtotta át a közösségeknek. Az átadáson a korszerű örökségelemeket képviselő közösségek bemutatták hagyományaikat: a méhkerékiek táncbemutatóval, az úrihímzők kamarakiállítással, a hortobágyi pásztorok zenével és pásztorételekkel készültek.
Mint felidézik, az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló internacionális egyezményt, aminek célkitűzése a szellemi kulturális örökség megőrzése. Az emberi közösségek az élő örökség gazdag sokszínűségét hordozzák, beleértve olyan gyakorlatokat, ábrázolásokat, kifejezésmódokat, ismereteket és készségeket, amelyek még mindig jelentést adnak mindennapi életünknek. Ennek az örökségnek a megélése és továbbadása hozzájárul a közösségek örök életképességéhez, erejéhez és jólétéhez – mutatnak rá a közleményben.
Az egyezményhez Magyarország 2006-ban csatlakozott, végrehajtásának szakmai koordinálását a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága végzi.
A szellemi kulturális örökségek egész listája a szellemikulturalisorokseg.hu-n nézhető meg.
mti