Egy új kínai tanulmány alapján már kilencezer éve elkezdődött a sörkészítés Kínában, ezer évvel ezelőtt az eddig véltnél.
A sörivás a holtaknak való rituális tiszteletadás része volt 9000 évvel ezelőtt – számolt be róla a phys. org akadémiai, ismeretterjesztő portál.
A szakemberek a Csiaotouban végzett ásatáson egy temetkezési helyen talált ősi edények elemzésével találtak bizonyítékot a korai sörfőzésre.
Az ásatáson egy 80 méteres, 50 méter széles sírdombban, három méterrel a földfelszín alatt találták meg az ősi edényeket. A környéken településmaradványokat nem találtak.
A sírdombban két ember csontmaradványait találták meg, körülöttük több gödör volt, amelyekben első osztályú kerámiaedényeket temettek. A kerámiákat fehérre festették, és egy-két edényt absztrakt mintákkal díszítettek. A tanulmány alapján ezek a leletek valószínűleg „a Föld legkorábbi ismert festett kerámiái”. Az ebből az időszakból származó más lelőhelyen nem találtak ilyen jellegű kerámiát.
Az elemzésben szereplő 20 edényből hét olyan hosszú nyakú edény lehetett, amelyekből alkoholt ittak. Ennek megerősítésére a szakemberek az edények belső felületéről vett mintákat elemeztek. Olyan mikrobotanikai és mikrobiális maradványokat azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók a sörerjesztéssel, és amelyek természetes módon nem fordulnak elő. A tanulmány társszerzője, Vang Csia-csing antropológus közölte, hogy a 9000 éves sör nem hasonlított a mai sörökre, enyhén erjesztett, édes ital volt, amely valószínűleg zavaros is lehetett.
A tudósok rizshéjat és egyéb növényi származékokat is kimutattak a cserépmaradványokban. Ezeket erjesztőanyagként adhatták a sörhöz.
Bár a Jangce folyó völgye ma az állam rizsföldjeként ismert, a rizs háziasitása szakaszosan történt, csaknem 10 ezer éve kezdődött, és 9000 éve ez a folyamat még a elején járt. Abban az időben a legtöbb közösség vadászó-gyűjtögető volt. A szakemberek alapján, mivel a rizs betakarítása és feldolgozása munkaigényes volt, a Csiaotouban talált sör valószínűleg rituális jelentőségű ital volt.
A tanulmányban ismertetett eredmények felülírják a korábbi kutatásokat, amelyek alapján a penészgombát legkorábban csaknem 8000 évvel ezelőtt használták az erjesztési folyamatokban Kínában.
Vang hangoztatta: azt korrekten nem tudják, hogyan készült a sör 9000 évvel ezelőtt. „Ha az embereknek volt némi maradék rizsük, ami esetleg megpenészedett, akkor észre vehették, hogy a szemek az öregedéssel édesebbek és alkoholosabbak lettek” – mondta, hozzátéve, hogy az erjedési folyamatot megfigyelve, próbálgatással juthattak el a sör elkészítéséhez.
A szakemberek alapján a rituális ivás szerves részét képezhette a társadalmi kapcsolatok és az partnerség megvalósításának, és hozzájárult a 4000 évvel később létrejött komplex rizstermesztő társadalmak megalapozásához.
mti