A magyar dzsessz színtér két jelentős, nemzetközileg elismert alakja, a cimbalmos Lukács Miklós és a nagybőgős Szandai Mátyás is lemezt állított elő. Előbbi Cimbiózis titulussal rendelkező triójával, utóbbi kvartettjével jelentetett meg izgalmas zenei anyagot a BMC Records gondozásában.
Lukács Miklós és Szandai Mátyás is idén tölti be a 43. életévét, és két évtizede meghatározó szereplői a magyar dzsesszéletnek, míg etnozenei produkciókban is időről-időre megjelennek. Mindketten a Zeneakadémián diplomáztak, a cimbalmos első saját formációjában, a Lukács Miklós Quintetben Szandai volt a nagybőgős. A 2000-es évek második felében közösen játszottak a Dresch Mihály Quartetben (Lukács pillanatnyilag is tagja az észbontó fúvós együttesének), aminek három lemezén működtek szövetségben közre. Szandai Mátyás 2010-ben Párizsba költözött, attól fogva is ott él, és az elmúlt tíz évben a francia dzsesszélet keresett művésze lett, aki mások mellett Archie Shepp-pel, Christophe Monniot-val és Mathian Lévy-vel lép fel rendszeresen. Két évvel ezelőtt éppen a hegedűs Lévy-vel alkotott Bartók előtt tisztelgő triólemezt (Bartók Impressions), amelyen a régi barát, Lukács Miklós cimbalmozott. Friss anyaga, a Mátyás Szandai Quartet Sadhana című korongja a nagybőgős bemutatkozó szerzői lemeze, amelyen zenésztársa az ugyancsak Párizsban élő Nelson Veras brazil gitáros, Ricardo Izquierdo kubai szaxofonos és Fabrice Moreau francia dobos volt. Az anyag darabjait, azok előadását a kompozíciós fegyelem, a virtuozitás, a latin-amerikai temperamentum, a könnyedség és a kifogástalan megjelenés szintúgy áthatja. A kvartett 2018. július 13-án a fővárosi Opus Jazz Clubban lépett fel, ezt követően a követjező három napban a BMC stúdiójában rögzítette az anyagot. A Sadhana (a szanszkrit szó mondanivalója: meditációban meghal az ego) elemei egységes egésszé állnak össze, holott a nyitószámot, a tradicionális zenében gyökerező Le Frontalier-t Szandai Lausanne-ban rögzítette egy másik internacionális csapattal. A lemezanyagon megjelenik a Music from Gyimes, amely a Bartók-lemez hangulatát idézi fel, ezenkívül a Szandai-kompozíciók mellett két néhai amerikai dzsessz zenész, Warne Marsh és Tom McClung egy-egy szerzeményének átdolgozása is hallható. Lukács Miklós 2013-ban alapította Cimbiózis titulussal rendelkező trióját Orbán György bőgőssel és Baló István dobossal. Mint a cimbalmos ezelőtt hangoztatta, úgy komponált erre a trióra, hogy kamarazeneszerűen szólaljanak meg, ahol minden zenész egyforma súllyal van jelen. „A köztünk található szimbiózis kulcsfontosságú”. A Cimbiózis Trió új, negyedik lemezének címe Zene az időtlen percek magányából. A két évvel ezelőtti harmadik CD, a két fúvóssal kiegészülve rögzített Lux et Umbra után újból az eredeti trió felállás játéka hallható, amely egyfajta kortárs-impresszionista zene, kevesebb témával, hosszabb zenei utakkal, sok improvizációval. Az anyagnak nincs egységes műfaja, alapvetően dzsessznek tekinthető, de keveredik benne a komolyzene, a népzene és a cigányzene, míg saját megjelenése van, nyelve és atmoszférája. Lukács Miklós kompozícióira a ritmikai komplexitás sajátos; a nyitó darabban, a Bevezetés egy álomba címűben rögtön a metronóm és a szélharang dobbanásai vegyülnek a cimbalom hangjával. Az album nyolc számát a kísérletezés, az állandó zakatolás járja keresztül, amely valószínűleg korunk időérzékelését szemlélteti. Ebből a világból egyedül a Memento című szerzemény lép ki markánsan azzal, hogy a trió hangszereinek erőteljes, dallamközpontúbb megszólalásával némileg optimistább irányba visz. Lukács Miklós olyan világsztárokkal játszott már egyesült erővel, mint Charles Lloyd, Steve Coleman, Bill Frisell, Chris Potter, Uri Caine vagy Frank London. A Cimbiózis Trió mellett több együttesben megjelenik: dzsessztriója van két amerikai zenésszel, Larry Grenadier bőgőssel és Eric Harland dobossal, Balogh Kálmánnal együttes formációja a Cimbalomduó, és a már említett Dresch Quartet mellett Borbély Mihály Polygonjában is zenél.
MTI