A Hadifogoly magyarok a tekintélyes háborúban címmel nyílt internacionális multimédiás vándorkiállítás a fővárosi Történeti Múzeumban.
A magyar történelem szomorú és kissé elfeledett része az, hogy mi történt a magyar hadifoglyokkal az első világháborúban és utána – mondta Farbaky Péter, a fővárosi Történeti Múzeum irányítója a bemutató megnyitóján.
Hammerstein Judit, a Balassi Intézet vezetője kiemelte: ez a jelenlegi bemutató azért is értékes, mert a tekintélyes háború valószínűleg legmegrendítőbb és legtöbbeket érintő fejezetét ismerteti konkrét emberi sorsokon, egyéni történeteken át.
A konkrét embereket és sorsokat origóba állító kiállítás korabeli fotók, használati eszközök, irományok, perszonális levelezések segédkezésével élményszerűen és izgalmasan nyújt átfogó képet a hadifogság egész témaköréről, például a táborok mindennapjairól, a fogolyművészetről, a fogva tartó országok hadifoglyokhoz való viszonyulásáról, azonkívül a táboron kívüli világ és a fogvatartottak kapcsolatáról – mondta.
Hammerstein Judit kiemelte: annak ellenére, hogy nagyjából három éve tart az első világháború centenáriumi megemlékezéssorozata, újra és újra azzal kell szembesülni, hogy a világháború történetének nagyon sok fejezete méltatlanul kevés figyelemben részesült. „Még ma is keveset tudunk a száz évvel ezelőtti események legtágabb értelemben vett kulturális kontextusáról, egyes társadalomtörténeti és szociális vonatkozásairól, vagy olyan kérdésekről, mint amilyen a hadifoglyok ügye is” – emelte ki.
„Nyugodtan mondhatjuk, hogy a hadifogság egész nemzedékek részére vált tragikus élménnyé, melyet a magyarok részére csak tetézett a történelmi Magyarország megcsonkításának drámai következménye” – fűzte hozzá Hammerstein Judit. Úgy vélte, hogy a hadifogságba esést gyakran kísérő rosszallás, gyanakvás hozzájárulhatott ahhoz, hogy a téma „lelkileg is feldolgozatlan maradt és háttérbe szorult”.
Major Anita, a vándorkiállítást összeállító és szervező Külső Magyarok Kisebbségkutató és Médiaszolgáltató Kft. munkatársa, a kiállítás egyik kurátora közölte, hogy vállalkozásuk célja a trianoni események után határon túlra szakad magyar kisebbségek történeteinek felderítése, dokumentálása. „Margittai Gáborral kétszemélyes kutatóexpedícióink esetén a Kárpát-medencét járva, és időnként egzotikusabb vidékekre is kalandozva nyomozunk elfeledett, feltáratlan vagy elhallgatott történetek után, hogy a jövő nemzedékeinek már pontosabb képe legyen a múltunkról” – mondta, hozzátéve, hogy ennek érdekében egymásra épülő könyvek, filmek és vándorkiállítások segédkezésével igyekeznek a lehető legtöbb korosztályt megszólítani.
Kiemelte: a Hadifogoly magyarok a terjedelmes háborúban című bemutató az embert állítja fókuszba, „rendes kerékvágásukból kibillentett sorsokat” bemutatva. „Nem enciklopédikus ismereteket kívánunk nyújtani, de kronologikus áttekintéssel és tematikus rendben igyekeztünk felsorakoztatni a jókora háború minden földrészre kiterjedő magyar hadifogságának fontosabb fejezeteit” – fűzte hozzá.
A prezentáció 18 fogolytörténeten át ismerteti, mit jelentett lágerlakónak lenni, táborokban élni és halni. Csak a cári Oroszország fogolytáboraiban 2,1 millió osztrák-magyar katona raboskodott, akik közül egyes vélemények alapján több mint 500 ezer volt magyar, az olasz fronton 440 ezer magyar katona jutott az ellenség kezére, de Szibéria, Szardínia mellett nagyjából minden földrészre került magyar hadifogoly, Perzsiába, Afganisztánba, Japánba, Ausztráliába, Brazíliába, Kanadába és Mexikóba is.
A tárlat a múzeumban január 28-ig lesz érzékelhető.